Nagyvárosi természetbúvár

Rendkívül szórakoztató, érdekes, és még a leginkább távolságtartó embereket is lenyűgözi Winkler Róbert könyve. A távolságtartás természetesen az állatokhoz fűződő kapcsolatra értendő, hiszen valószínűleg több olyan városlakó van, aki bosszankodik galambok, hangyák, nyestek, csótányok, pincebogarak miatt, mint aki elüldögél a teraszán vagy az utcán egy padon, és figyeli az arra járó rigót, cinkét, sünt, katicát, csigát, vagy akár kóbor macskát.

Pedig csodát láthatunk, legalábbis, ha előtte felkészülünk a Nagyvárosi természetbúvárból. Mert ki tudta, hogy a katica azért nem mozdul, hiába noszogatjuk, mert épp halottnak tetteti magát? Hogy a süntől nem érdemes elvárni, hogy a tüskéin gyümölcsöt cipeljen, mert ez csak legenda. Ki tudta, hogy a fecske hirtelen irányváltoztatásai – „amikor a föld felett néhány centiméterrel száguldozik , és egy-egy akadály előtt csak az utolsó pillanatban rántja maga felé a botkormányt” – mintául szolgáltak a Tornado vadászgépek terepkövető automatikájának kialakításához? Ki gondolná, hogy ha órákig hallgatnánk egy rigót, kibontakozhatna előttünk elképesztő zenei tudása, hiszen a rigó „kottatiszta hangokat énekel, kromatikus skála szerint”… Sőt a könyvből számos hívatlan állat békés eltávolításának módját is megtanulhatjuk, például azt, hogy ha denevér röppen be a szobánkba, „magasságot a falak mentén körkörösen vagy U alakban röpködve nyer,  majd hirtelen ereszkedik egyet, és kezdi a körözést elölről.” Ám az ereszkedő szakasz a szoba közepén van, tehát az ijedt lakástulajdonos, ha épp ott áll, biztosan azt gondolja, hogy a denevér az életére tör. Szóval a szerző azt javasolja, hogy húzódjunk inkább a fal mellé, azután persze azt is leírja, hogyan foghatjuk meg óvatosan és tessékelhetjük ki a  vendéget. Számtalan példát hozhatnék a könyvből, mert még a légyről, a muslincáról, a pókról is hajlandó voltam elolvasni mindent, sőt a fotókon is elidőztem, mert egyszerűen bámulatosak az állatokról készült portrék és egész alakos képek. Ez a könyv páratlan élményt nyújt, és ami nagyon fontos, otthon, sikítás után (pl. Jesszusom egy egér!) alaposan kiképezhetjük magunkat az ellenfélnek látszó állatból. Még az is lehet, hogy a fejezet végére megkedveljük. Podcast: Winkler Róbert beszél arról, miért kell megkeresni a hangyakirálynőt, hogyan szoktatta le a BMW a nyesteket a gyújtáskábel rágásáról, és mi a helyzet az elszaporodott rémkaticákkal?