Önharckép

Egy haiti árvaházban önkéntesként dolgozni – ez olykor nagyon fárasztó és szélmalomharcnak tűnő, máskor hihetetlenül lelkesítő munka. Gyökeresen megváltoztatja a harmincas évei elején járó Dr. Horolovszky Tamás világról és az élet értelméről való elképzeléseit. Ő már akkor elindult a változás útján, amikor – hajdani naplóját olvasva és szembesülve kamaszkori önmagával – feladta jogtanácsosi állását és repülőre ült. De vajon az új élethez elegendő-e, ha eltávolodunk az otthonunktól, ha kilépünk a komfortzónánkból? Vajon ha mindent megteszünk – a helyes irányt és a felelősségünket is felismerve -, az elegendő lesz-e? Nem szólhat-e közbe a sors, hogy mindent elvegyen? Vagy még többet adjon?

Hogy az Osztályharc és a Kamaszharc után miért lett ilyen különös Hori történetének folytatása, erről beszélgetünk Balatoni Józseffel, a szerzővel itt a podcastban. 

A fotón a nyár elején különösen rendkívül elfoglalt történelemtanár szerző, „Jocó bácsi”, aki azonban minden beszélgetésben száz százalékosan ott van. És lelkes, figyelmes, derűs, laza.

dav