Van-e élet a majdnem halál után?
2017-03-24
Utazom, tehát szabad vagyok
2017-04-01

Nápolyi regény

Nem biztos, hogy meg tudom szeretni – ezt gondoltam elsőre erről a lányról, Liláról. Aki képes a sötét pincébe ledobni egy másik gyerek babáját, aki jajszó nélkül esik össze, amikor az utcagyerekek homlokon találják egy kővel – mert előtte az ő köve is betalált párszor -, aki inkább kategorikus kijelentéseket tesz, nemigen vitázik. Törjön hozzá, aki bírja! Nem voltam benne biztos, hogy megértem ezt a lányt, aki elviseli az otthoni terrort, ugyanakkor nem hajtja meg a fejét kitartó kérője előtt, még ha az olyan gazdag is. Gőgös? Dacos? Vadóc? Elena Ferrante olyan figurát alkotott, akinek kiszámíthatatlanok a lépései, a reakciói, mert csak ez az egy dolog lehet az övé. A szabadsága. Lila példaképe, riválisa, barátnője a regény mesélőjének, Elenának. A két lány együtt nő fel, de máshonnan indulnak, így némiképp másként is gondolkodnak az életről. Hogy melyikük tanulhat, arról a szülők, pontosabban a körülményeik döntenek. Hogy a nővé válás során milyen élmények érik őket? Arról az 50-es években, Nápolyban a férfiak határoznak. A kiszolgáltatottságuk az élet minden területén megmutatkozik. Így aztán Lila hiába szövöget álmokat apja vállalkozásának fejlesztéséről, hiába dolgozik éjszakákon át testvérével egy cipőn, ami mintadarab lehetne. A kitörés lehetősége, hogy apjánál ne csak javíttassák a lábbeliket, de egyedi cipők készülhessenek, igen hamar elvész. Nem tudom, hogy megkedvelhetem-e valaha ezt a lányt, bár még három regény szól élettörténetéről: Az első kötet végén férjhez megy, és talán saját útját járhatja majd? Kiderül. Mindenesetre egyetlen momentumot ismerhetek a felnőtt életéből, vagy inkább az idős korából. Azt, hogy egyszer csak fogja magát és eltűnik mindenki szeme elől. Semmi nyomot nem hagy, csak köddé válik. Így indul ugyanis Elena Ferrante regénye, s ez bizony olyasmi, amire nagyon sokan vágynak, és amit senki sem merne megtenni. Új életet kezdeni valahol máshol, amikor már csak magunkért tartozunk felelősséggel. Lehet, hogy nem is ellenérzés ez bennem Lilával szemben, csupán irigység? Podcast: Tönkő Vera kiadóvezető elmondja, miért is hódította meg a világot ezzel a regénnyel a szerző