A hetedik lépcső

„Öten voltak, és közülük hárman a negyediket rángatták, cipelték egyre közelebb a hídhoz, az ötödik meg egy mobiltelefonnal videóra vette az egész jelenetet. A megkötözött ember fején csuklya volt, a többiek fekete kapucnis pulóvert viseltek, és az arcukat is kendő fedte. Középtájon megálltak, és míg hárman keményen tartották foglyukat, a társuk a mobiltelefon kameráját rájuk irányította.
A megkötözött ember védekezni, szabadulni próbált, de a túlerő leküzdhetetlennek bizonyult. A csapat vezetője, egy jól megtermett férfi, miközben mindkét kezével továbbra is segített társainak fogva tartani a csuklyát viselőt, a kamera felé fordult, és fojtott hangon megszólalt.
– Mi, mint a fehér faj és a kereszténység védelmezői, halálra ítéljük ezt a betolakodót. Eljött az idő, hogy megértessük velük: semmi keresnivalójuk itt!
Aztán nekiveselkedtek, és a foglyukat egy hirtelen mozdulattal átlendítették a híd korlátján. A zuhanó test magával rántotta a lábához erősített nehéz vasdarabot. A vízfelszín egy pillanatra megnyílt előtte, majd úgy nyelte el, mintha ott se lett volna.
– A küldetést teljesítettük – mondta ünnepélyesen az előbbi férfi a kamerába.
Egy pillanatig még álltak, majd gyorsan visszamentek a kocsihoz, és elhajtottak. Az egész jelenet nem tartott tovább pár percnél, és senki nem volt a közelben, aki látta volna.”